Térkép - Bíkánér (Bīkaner)

Bíkánér (Bīkaner)
Bíkánér (hindi nyelven: बीकानेर, angolul: Bikaner) város India ÉNy-i részén, Rádzsasztán szövetségi államban. Lakossága 648 ezer fő volt 2011-ben.

A várost 1488-ban alapították egy lapos, kopár, sivatagos területen. A 16. század vége felé emelt Dzsunágarh erőd palotáknak, templomoknak és páratlan szépségű pavilonoknak ad otthont. A 3 km-rel északabbra található Lálgarh-palota a jelenlegi uralkodó rezidenciája. Bíkánér fallal körülvett óvárosa kanyargós, homokos utcák útvesztője. Többet omladozó dzsaina templom szegélyez.

 
Térkép - Bíkánér (Bīkaner)
Térkép
Google Föld - Térkép - Bíkánér
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Bíkánér
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Bíkánér
OpenStreetMap
nh43_13_bikaner.jpg
4350x3234
www.humsafar.info
Laxmi_niwas_palace.J...
4000x3000
upload.wikimedia.org
Bikaner.JPG
2670x2076
nrhmrajasthan.nic.in
bikaner-master-devel...
1539x1873
www.masterplansindia...
photo.jpg
1226x1230
lh5.googleuserconten...
photo.jpg
1021x1023
lh3.googleuserconten...
12571186.jpg
1024x681
q-ec.bstatic.com
blank-simple-map-of-...
850x714
maps.maphill.com
photo.jpg
771x768
lh4.googleuserconten...
shaded-relief-3d-map...
679x850
maps.maphill.com
bikaner-location-map...
800x695
www.mapsofindia.com
political-3d-map-of-...
850x642
maps.maphill.com
626CC7CC-9250-433C-8...
800x600
tellmewhere.us
Junagarhfort_bikaner...
524x789
www.rajasthanvisit.c...
satellite-3d-map-of-...
850x465
maps.maphill.com
political-3d-map-of-...
850x465
maps.maphill.com
photo.jpg
631x626
lh5.googleuserconten...
bikaner-city-map.gif
598x655
www.maps-india.com
22764115.jpg
840x460
q-ec.bstatic.com
25172470.jpg
840x460
r-ec.bstatic.com
Ország - India
India zászlaja
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
INR Indiai rúpia (Indian rupee) ₹ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
AS Asszámi nyelv (Assamese language)
BN Bengáli nyelv (Bengali language)
GU Gudzsaráti nyelv (Gujarati language)
HI Hindi nyelv (Hindi)
KN Kannada nyelv (Kannada language)
ML Malajálam nyelv (Malayalam language)
MR Maráthi nyelv (Marathi language)
OR Orija nyelv (Oriya language)
PA Pandzsábi nyelv (Panjabi language)
TA Tamil nyelv (Tamil language)
TE Telugu nyelv (Telugu language)
UR Urdu nyelv (Urdu)
Neighbourhood - Ország  
  •  Banglades 
  •  Bhután 
  •  Kína 
  •  Mianmar 
  •  Nepál 
  •  Pakisztán